A belső munka 8 lépése
1.
Önmérséklet, ami nem elfojtást, hanem az energiáid irányítását jelenti; irányt szabsz az életednek, mellyel közelebb kerülsz önmagadhoz.
5 fő minősége: erőszakmentesség, igazmondás, becsületesség, szexuális önmegtartóztatás (nem cölibátus, de hűség az élettárshoz), birtoklási vágy megszüntetése. Vagyis a tudatos cselekedetre, tudatos életre való törekvés. Patandzsali ezt jámának hívja.
A jáma szó jelentése: halál, belső fegyelem.
„ A jáma csak akkor lehetséges, ha tudatára ébredsz a halálnak.”
Osho
Ha félsz a haláltól, nem tudod az önfegyelmet gyakorolni, így az életed csak az evésről, ivásról, szexről, élvezetekről és az ösztönös dolgokról fog szólni. Ez az érem egyik oldala. Ugyanannak az energiának az aktív része. A halál pedig az inaktív rész.
A szexuális energia a teremtő energia, kreativitás, új létrehozása, egyfajta pezsgés. De itt nincs meg a belső csend,nyugalom állapota, hanem egyfajta pozitív töltet jár át és ha képes vagy megfigyelni testedet, észre veheted, hogy az öröm és a teremtés szintjén is ott van a testedben egy feszültség, mely hasonlít a nyugtalanság, idegesség állapotához. Itt vannak vágyak, célok, hisz e nélkül nem tudsz teremteni, de a tiszta tudatú teremtés alapja a csend, üresség. Az ürességből lép elő a Teremtő szándék, mellyel csak úgy tudsz teremteni, hogy semmiképpen nem árthatsz másoknak. Ennek nincs ellenpólusa. Az elme teremtésénél mindig van ellenoldal, mert nem szívből jön, nem tiszta, hanem önös szándékok vezérelnek. Tehát itt is karmát termelünk. Ezért el kell tudnod fogadni a halált, be kell hoznod az életedbe gondolati szinten és akkor nem fogsz félni az ürességtől sem. Mi lenne, ha holnap reggel többé nem ébrednél fel? Nem lenne jobb úgy élni, hogy a halál bármikor érhetne, mert őszinte vagy önmagadhoz és másokhoz, nem kéne bánnod semmit? Nem kéne félned attól sem, mi lesz utána? Amint ráébredsz mi is a halál tulajdonképpen és többé nem féled azt, akkor tovább tudsz jutni befelé.
2.
Figyelem fenntartása az életben, ami egy rendszerességhez vezet. Rendszert viszel az életedbe. Megpróbálod a felkelést, étkezést, meditációt, test edzését és a lefekvést beütemezni egy időpontra, hogy ne ess szélsőségekbe. Ha minden nap 2-szer étkezel, de nagyjából ugyan abban az időszakban, akkor a test is könnyebben tud önmagáról gondoskodni, az öngyógyító folyamatok beindulnak és te is megismerheted végre a testedet. Megfigyeled, mire van szükséged és ehhez próbálsz igazodni. Felkészíted magad fizikailag arra, hogy te irányítasz, nem pedig az elméd a kifogásokkal.
3.
Testtartás (ászanák), ami az előzők gyakorlása nélkül nem fog menni, mert az elméd azonnal előjön a kényelmetlenség és fájdalom érzetével. Ha nem gyakorlod az önfegyelmet és a figyelmet, meditálni sem fogsz tudni, mert az elméd mindig kitalál majd valamit.
Megtanulsz figyelni a testtartásodra és a testedben zajló energetikai folyamatokra.
A testnek is meg kell edződnie, hogy befogadhassa a magasabb rezgésszintű energiákat.
4.
Pránajáma: Légzés figyelése , tudatos lélekzet, saját ritmusod megtalálása. Lélekzeted a híd kint és bent, lent és fent, test és az elme között. Visszahoz oda, ahol valójában vagy. A Most-ba. A szétszórtság összeszedetté válik. Az álmodásból felébredsz. A fáradtságnál feltöltődsz. A tudatos légzés egyben tart és tisztán. Kitisztítja tested és elméd.
5.
A hála, együttérzés itt válik lehetségessé. Csak akkor tudsz szívből hálás lenni, nem csak gondolatilag, amikor jelen vagy. Ha szétszórtnak érzem energiáim és nehéz oda koncentrálnom, ahol épp vagyok, akkor rögtön a tudatos légzéshez térek vissza, és megfigyelem mi az, amim van. Kívül-belül egyaránt. Gyakran elég 1-2 dologra ráfókuszálnom és máris ott a béke, hála, szeret. Az nem hála, ha fűnek-fának megköszönsz mindent illőségből. Vagy egy vita közepén találod magad és a másik hozzád vágja miért lehetnél neki hálás, mire te azt válaszolod, hogy az vagy. De ez éppen akkor nem így van. Ingerültség, harag mellett nem lesz ott a hála.
6.
A koncentráció lehetősége, ahol irányt adhatsz a tudatodnak, mert nem mehet bárhová, egyhegyűség. Ez lehet egy tárgy, egy pont a falon, egy fénysugár, de lehet a testeden belül egy terület, ahova koncentrálsz. Lehet egy gondolat, egy minőség is.
7.
A koncentrációd tárgyát is eldobod, teljes középpont állapota, itt már nincs alany és tárgy, csak az éberség marad, híd az elméd és a lelked között. Itt még megtudod állapítani hogyan érzed magad. Egység állapot. Nincs kint és bent, itt megtapasztalhatod, minden a tudatodban zajlik. A külső hangokat sem kívülről fogod érzékelni.
8.
Elmélyülés. Az ego teljesen eltűnik, csupán a van-ság marad. Itt nincs én érzeted, nincs semmilyen érzésed. Üresség, csend állapot. Eddig a pontig sokan eljutottunk már, de a mélységeknek több szintje van. Innen is visszalehet zuhanni egy tartós, tudatlan állapotba, ha felismerések nem történtek vagy ha ezt az állapotot menekülésnek használod. Inkább vagy így napi 5-10 órát, mint a dinamikusabb életben? Mert az itt tapasztaltakat nem tudod átültetni a mindennapokba, a gyakorlatba? Ez lenne a végső cél. A meditáció fent tartása minden cselekedetben. Ez lesz a szamádhi egyik szintje.
Szamádhi: csúcspont, megszabadulás, nincs semmi, amit elérhetnél, hazaérés, ahol a megvilágosodás megvilágosodott.
Mit jelent az utóbbi? Egyetlen Egy tudat van, mi ennek a tudatnak a kivetülései vagyunk. A tudat maga tiszta, intelligens, megvilágodosott, mindig volt és lesz. Amint felismerjük, hogy mindennel egyek vagyunk, mert azt a fényt látjuk mindenben és minden elme mögött, akik vagyunk, a tiszta tudat maga, akkor értjük meg, hogy megvilágosodás is egy van, nincsenek más megvilágosodottak. A tiszta tudatot az elme eltakarja, elfedi, mint egy vastag porréteg a tükröt. Valójában a tudatnak, a valós lényünknek nincs szüksége fejlődésre, sem múltra, sem jövőre, mert tökéletes. Amíg jobban ragaszkodunk az egónkhoz, a szenvedéseinkhez, mert ez megszokottá vált, addig fejleszteni kell a személyiséget, mígnem túllépi önmagát.
„Minden szenvedés gyökere a tudatlanság.
De nem a tudás, hanem a felébredés rá a gyógyír.
A tudatosság hiánya önmagadnak hinni azt, ami nem te vagy.” Osho
Ha jól megnézzük, ezek a lépések ugyan azok, mint amikor leülünk meditálni, csupán ott rövidebb időintervallumon belül vesszük ezt végig. A meditációhoz is kell önfegyelem és rendszeresség, egyenes testtartás és a többi.
Buddha 8 ágú nemes ösvénye is nagyon hasonló: igaz ismeret, igaz akarat, igaz beszéd, igaz cselekedet, igaz élet, helyes törekvés, igaz gondolkodás, helyes elmélyülés. Ennek gyakorlása kiút a szenvedésből. Én ezeket az utakat járva kerültem egyre közelebb igaz lényemhez és folytatom, hogy mindig az legyek, Aki vagyok. Persze még nekem is vannak blokkok, amik bekapcsolhatnak és amíg emberi testben leszünk, mindig lesz is mit takarítani magunkból.